Loahpaheapmi dološgávpogis Petras
Sáttováriid gaskkas, Ruksesábi ja Jápmaábi gaskkas, lea dološgávpot Petra. Gonagasbárra loahpahii stáhtaguossástallama Jordanis ovtta máilmmi čieža "ođđa" oavddu luhtte.
Njukčamánu 4. beaivi 2020
Ollu báikkit Jordanis leat čállojuvvon UNESCO máilmmiárbelistui, muhto Petra lea eanemus dovddus - UNESCO čilge dan "okta máilmmi divraseamos kultuvrralaš opmodahkan olmmošvuođa kulturárbbis".
Petra gávpogii boahtin lea báktegura čađa. Dat lea 1,2 kilomehtera guhku ja dušše golbma – njeallje mehter govddu seakkimus báikkis.
Ja loahpas ihtá "al-Khazneh" – Árvokámmir - oidnosii. Dat lea 40 mehter alu fasade stoalppuid alde mat leat čullojuvvon sáttobáktái badjel 2 000 jagi dás ovdal. Dat lea vuosttaš maid guossit oidnet go bohtet dán dološgávpogii.
Petra lea viiddis gávpot, ja buot ii leat vel roggojuvvon. 2016:s gávdne arkeologat stuora struktuvrra sáttuid vuolde, man birra eai lean ovdal diehtán.
Dološ gávpebáiki
Petra ruohttasiid lea vejolaš guorrat 9 000 jagi maŋos, gávpoga stuorámus gávpeáigi lei sullii 300 jagi ovdal Kristusa gitta 200 jagi maŋŋelii. Dalle dát báiki lei nabatea álbmoga oaivegávpot – dat ledje Arabia beduinat mat ásahedje Petra gávppašanguovddážin. Jagis 106 lei Petra Romalaččaid riikkas ja nabatea álbmoga gonagasriika šattai romalaš provinsan Arabia Petraea.
Čázi oažžun lei dehálaš eaktun dasa ahte sáhtte ásahit sáttomehciide gávpogiid. Dan guovllus leat muhtomin garra dulvvit, ja arkeologat leat gávnnahan movt nabatealaččat čohkkejedje čázi láttun, hivssegiidda ja revrriide. Nie sáhtii Petra birget guhkes goikkádatáiggiid.
Gávpoga eallin mannagođii maŋos dan rájes stuora oassi gávppašeamis johtigođii meara mielde dan sadjái go daid dološ geainnuid sáttomehciid čađa. Jagis 363 billistii eatnandoarggástus stuora oassi gávpogis ja dehálaš čáhcerusttegiid, ja olbmot fárregohte dađistaga Petras eret.
Sveitsalaš fuomášeaddji Johann Burckhardt lohkko leat dat gii "ođđasis gávnnai" dán gávpoga 1812:s.
Ollu turisttat
Eanas antihkalaš čieža ovddolaš báikki eai gávdno šat. Muhto dalle 2007:s go galge válljet ođđa listtu masa galge válljet "ođđa" ovddolaš báikkit, de čállojuvvui Petra dan listui. Dat válljen dagahii ahte turistarávdnji lassánii, ja dál fitnet lagabui miljovnna turistta Petras juohke jagi.
Dát turistahivvodat lea maid šaddan hástalussan, go geahččá dasa maid man boaris dát báiki lea, man ollu erošuvdna lea ja movt dat earaládje váikkuha báikái. Petra National Trust bargá ollu báikkálaš ja internašuvnnalaš organisašuvnnaiguin, iešguđetlágan prošeavttaiguin, mat galggaše suodjalit ja bisuhit Petra.
Gonagasbárra loahpahii Jordan stáhtaguossástallama Petras, gos soai maid deaivvadeigga norgalaš ja Jordana preassain.
